Félig üres, vagy félig teli a poharad?
Tudom, hogy már közhely mégsem tudok ennél jobb megközelítést találni az egyik leggyakoribb gondolkodási hibára. Tisztában vagyok vele, hogy sokan vannak rendkívül nehéz helyzetben akár anyagiakról, akár egészségről, akár párkapcsolatról legyen szó. Egyáltalán nem gondolom, hogy a súlyos problémákat önmagában megoldaná a pozitív gondolkodás, sőt biztosan tudom, hogy kemény munkára és komoly kitartásra van szükség a nehézségek elhárítására.
Nem tudom megkerülni a kérdést, amibe újra és újra belefutok
Amikor félig üres a poharad...
Akár itt a BLOG hozzászólások között, akár levélben vagy személyes találkozások alkalmával. Gyakran kapok kérdést, sőt sokszor támadást olyan olvasóimtól is, akik az átlagosnál komolyabb nehézségekkel küzdenek a mindennapjaik során.
Ezekből a megkeresésekből számomra sokszor az szűrődik ki, hogy hajlamos vagyok elbagatellizálni a problémákat és kizárólag egy rózsaszín jelenben élek, ahol elegendő egy-két pozitív gondolat és máris minden probléma egy csapásra megoldódik. Pedig ez egyáltalán nem így van.
Ami szerintem a legnagyobb félreértést okozza az a problémák megközelítése. Egyáltalán nem mindegy, hogy gondokat és problémákat látsz magad előtt, amik ellehetetlenítik az életed, vagy kihívásokat látsz amik megoldásán érdemes dolgozni. Félig üres, vagy félig tele a poharad? A két látásmód között 180 fokos különbség van.
Amikor félig tele a poharad...
Akkor kizárólag problémákkal van tele a fejed, amiket kifogásként használhatsz fel, hogy megmagyarázd miért nem vagy képes változtatni az életeden. Azt kell, hogy mondjam, hogy ez egy társadalmi probléma is egyben. Egy olyan közegben nevelkedtél, ahol mást sem láttál, mint, hogy a körülötted élő emberek mindig másokat és a körülményeiket okolják a nehéz helyzetükért, eltolva ezzel magukról minden felelősséget is arra nézve, hogy a kezükbe vegyék az irányítást és elkezdjenek dolgozni a megoldáson.
Amikor félig üres a poharad, akkor a fejedet csak gondok és problémák töltik ki. Ami a fejedben van, az hamarosan az életedben is megjelenik, így még visszaigazolást is kapsz a világtól, hogy tulajdonképpen igazad van. A világ egy "rossz" hely, de erről nem te tehetsz és nincs lehetőséged változtatni a körülményeken, ez most már örökké így lesz. A folyamat természetesen önfenntartó, hiszen a körülmények hatására még inkább a gondokra és problémákra fokuszálsz, ezért azok még inkább körülvesznek téged.
Akkor nem gondok és problémák töltik ki a fejed, hanem feladatok és kihívások, amiknek a megoldásán érdemes dolgozni. Amikor megoldandó feladatokat látsz problémák helyett, akkor vállalod a felelősségét annak, hogy hatással vagy az életedre és képes vagy megtenni a szükséges lépéseket. Ha a neveltetéseddel nem is szívtad magadba ezt a szemléletet, akkor is képes vagy váltani, ami akár az első tudatos döntésed is lehet a felelősségvállalás felé.
Amikor félig teli a poharad akkor a fejedet az álmaid és a céljaid töltik ki. Folyamatosan terveket készítesz az előtted álló feladatok megoldására és minden nap teszel legalább egy pici lépést annak érdekében, hogy a poharad egyre inkább tele legyen és ha mégis kiürül, akkor hamarosan újra tele legyen. Az üres, vagy félig teli pohár számodra egy kihívás. Azt jelenti, hogy folyamatos fejlődésre, folyamatos munkára és kitartásra van szükséged. Semmilyen probléma, gond, vagy nehézség nem akadályokat meg abban, hogy a céljaidat megvalósítsd.
Neked félig üres, vagy félig teli a poharad? Neked problémáid és gondjaid vannak, vagy álmaid és céljaid?
A döntés a te kezedben van!
Írta: tarkino, október 27, 2011
szep az elet szep minden ha peter ad tanacsot. de fontos a mi szemelsegunk is , nekunk is tenunk kell azert is hini benne .
a mai vilagban a windos az ami elromlik az emberekben , felnek, estres mindenhol, itt ecuadorban is . de fontos hogy higjon valamiben .
koszonom a peternek igy kell segiteni az embereken .
tarkino
Írta: Livi, október 26, 2011
Amiket az elemzések során elmondtál rólam,az mind igaz volt,vagy tudtam már róla,vagy megerősített benne.Csak azon gondolkodom, mihez tudnék vele kezdeni ebben a világban elvált nőként,40% gyerektartást fizetve, lakás nélkül, vegetálva,romló egészséggel,több oldalról jövő fenyegetettséggel.Hogy meddig van a poharam? Nem szoktam foglalkozni vele...
Írta: Szilágyi Ida, október 25, 2011
Írta: Dné Jutka, október 25, 2011
Írta: Mészáros Ferenc Tamásné, október 25, 2011
Írta: Bo�r M�ria Ilona, október 25, 2011
Írta: HornáthErzsébet, október 25, 2011
Írta: zsuzsanna, október 25, 2011
Nálam is találóak az ajánlásai!Mindezek mellet lenne egy kérdésem: Lehet hogy elvesztettem a felelőségtudatot a sok megbékélés közben!Nem az átlagos anyagi felfogásban élek a családi össz és béke teremtés oltárán álldozok szó szerint mindent!bennem van a hiba vagy a emberiség fordult maga ellen????
Írta: gyuri, október 25, 2011
Írta: SZABÓ ESZTER, október 24, 2011
ESZTER
Írta: Sugár György, október 24, 2011
Fontos életvezetési kérdést vetettél fel.Tapasztalatomat megosztom veled.GONDOLATAINK MEGVALÓSULÁSÁT MINDIG BEVONZZUK.
Üdv: gyuribácsi64
Írta: Anikó, október 24, 2011
Írta: mária, október 24, 2011
Írta: csurai emilné, október 24, 2011
Írta: csurai emilné, október 24, 2011
Írta: Pányiné kovács Anita, október 24, 2011
Írta: Ági, október 24, 2011
Írta: Szántódi Józsefné, október 24, 2011
Írta: PEKÁR ÁRPÁDNÉ(TOKÁR ÍMáRIA), október 24, 2011
már csurdig.Ugyanis gondjaimmal teli van a fejem gonddal mert elég sok rossz zúdult a nyakamra.6-éve most is ismeretlen körülmények között halt meg a fiam ,aminek az ügy kivizsgálása folyamatban van.Utána testvéreim ,szüleim férjem keresztfiam és fiatalon.Igaz anyukám már nem volt az,de elvesztése ,magányos maradtam ez fáj.Ami legjobban fáj a fiam esete,mert még másnak a családi ünnep az,nekem gyászos mert akkor halt meg 30-évesen.Addig még ez a dolog amit nem is tudattak velem még másnap sem,ez fáj.De 1 fény azért felcsillan a jó Isten adott 1 kicsi lány unkát,aki leköti a rosszra gondolást.Önnek köszönök mindent Péter,de sajnos anyagi helyzetem nem engedi a vásárolgatást.Adjon a Jó Isten sok erőt és egészséget további munkájához:)Üdvözlettel pekárné.
Írta: Horváth Kriszta, október 24, 2011
Én 19 éves koromig olyan közegben nevelkedtem ahol ha a pohár félig üres volt megmagyarázták nekem, hogy igazából abban nincs is semmi!!
Ekkor határoztam el, hogy kezembe veszem az irányítást és megszabadulok a szülőktől való függésemtől és otthagytam a főiskolát. Csak érettségivel 2 hónap alatt munkát találtam ahol olyan emberekkel ismerkedtem meg akik elhozták az igazi gondolkodás változást az életembe. Lassan 30 vagyok és csodák történnek velem az utóbbi 10 évben. olyan életet élek, olyan eberekkel vagyok körülvéve amiről kislány koromban álmodtam.
Biztos vagyok benne hogy 40-50-60 évesen nehezen változik az ember, de igen is radikális változás kell hogy a dolgok jóra forduljanak és ehhez a gondolkodást kell megváltoztatni a csodák utána jönnek!!!!! Kitartás mindenkinek csak pozitívan!!!!
Írta: Németh Kata, október 24, 2011
Ahogy olvasom a leveleidet, úgy érzem, hogy olvasol a gondoltaimban, látod a problémáimat. Tudom, ebben az utat, lehetőségeket kereső világban nem nehéz rátalálni az embereket foglalkoztató kérdésekre, mégis különös szembesülni az írásaiddal. Nem tudom más hogy van ezzel, de én szinte elszégyellem magam néha, amikor tükröt tartasz elém. Magamra ismerek sokszor. Ez a félig tele v. félig üres kérdés döbbentett rá, hogy annak ellenére, hogy egészen pozitiv gondolkodásúnak érzem magam (most is a félig tele volt a gondolatom), mégis tele vagyok kétéségekkel, bizonytalansággal, ami bizony nagyon megnehezíti az előbbrejutást. Élvezettel olvasom - ahogy látom olvassuk sokan - az üzeneteidet, azt hiszem nagy segítségemre van (lehet, hogy kicsit későn) az önmegismerésben. Leveleid által úgy érzem, mintha most ismernék meg valakit, aki én magam vagyok.
Köszönöm, hálás vagyok érte.
Írta: Sipos Ágnes, október 24, 2011
Írta: Sipos Ágnes, október 24, 2011
Írta: Miklós Erzsébet, október 24, 2011
Írta: Zsuzsuka, október 24, 2011
Csodás napokat, sok sikert!
Szeretettel Zsuzsa
Köszönjük Péter!
Írta: Csilla, október 24, 2011
Mielőtt bárki érzéketlennek hinne; ezeket a dolgokat akkor értettem meg, amikor éheztem, betegség miatt képtelen voltam dolgozni, családi erőszak áldozata voltam ...és még sorolhatnám. Szóval nem könyvből olvastam.
Ezzel nem akarok senkit megsérteni, csak azt mondanám van kiút és a megoldás a mi kezünkben van. A panaszkodóknak sajnos rossz hírem van: a helyzetük tovább romlik, egészen addig, amíg el nem érik saját személyes mélypontjukat. Szóval mindenképpen jót teszünk magunkkal (és a környezetünkkel.....akiknek már valszeg az agyára megyünk) ha leszokunk a panaszkodásról és magunkba nézünk egy kicsit végre.
Írta: Zsigmondn� De�k Erzs�bet Zs�ka, október 24, 2011
Írta: Szabadi Tibor Gyula, október 24, 2011
Írta: Mirk Tamásné Zsóka, október 24, 2011
Nekem a poharam hamarosan tele lesz,legalábbis ezt érzem!Elérem céljaimat,amit mindenkinek szívből kívánok!
Írta: ZSUZSA, október 24, 2011
Írta: bobe, október 24, 2011
Szeretnem a Peter igazat alatamasztani. Az en eletem is tele volt gondokkal, problemakkal, rossz hazassag, valas stb. Kirugtak 35 evi munkaviszony utan, jo, leepitettek. Egyedul,allas es penz nelkul maradtam.Eletemben szerencses voltam mert utazhattam sokat igy ismerkedtem meg Jordaniaval es szerettem meg ezt az orszagot. Sokat gondoltam erre az orszagra es terveket szovogettem egeszen addig amig felalltam es kovettem az almaimat.
Most itt elek Ammanban egy utazasi irodaban dolgozom van keveske penzem berelt lakasom es egyszeruen boldog vagyok.Mindig ismertem a hataraimat nem vagytam v tuztem ki elerhetetlen celokat.Sok nehezseggel neztem szemben itt mint egyedul allo europai no a ferfiak vilagaban, de sikerult.
Errol jut eszembe ha valakinek segithetek barmiben itt kint Jordaniaban szivesen allok a rendelkezesukre. szeretettel udvozlok mindenkit Bobe /Ammabol
Írta: bartháné bleha zsuzsanna, október 24, 2011
Írta: Mucha Ilona, október 24, 2011
Írta: Virág Ákos, október 24, 2011
Írta: Szalayné Balogh Katalin, október 24, 2011
2009. szeptember 14-ig azt hittem én irányíthatom a sorsom, de ez nem így van. A nagyobbik fiam ezen a napon hunyt el, úgy hogy a világon megtalálták neki az egyetlen egy német donort, és az akut myleoid leukémiából kétszer gyógyult meg. Azt az egy évet csak úgy lehetett végig csinálni, hogy minden napból ki kellett hozni a legjobbat. Ehhez pozítiv gondolkodás kellett. Azóta a kisebbik fiam orvos doktor lett, én új munkaköben embertársaimat egy ügyfélszolgálaton segítem, és írom a könyvem. könyvem az átélt borzalmakról és csodákról.
Üdvözlettel: Kati
Írta: Erika, október 24, 2011
Írta: Bancsi Olga, október 24, 2011
Írta: Zanati Endréné, október 24, 2011
Írta: B.Kati, október 24, 2011
Ajánlom mindenkinek! Nagyon sokat lehet belőle tanulni és mellesleg vékonyka könyv, nincs benne helye a fölösleges okoskodásnak.
Írta: ilonavaradiné balazs, október 24, 2011
Írta: schwáb józsef, október 24, 2011
Írta: Horv�th Margit, október 24, 2011
Írta: ilona, október 24, 2011
Írta: Klára, október 24, 2011
Írta: Tóth Istvánné, október 24, 2011
Írta: Edina, október 24, 2011
Írta: Eleonora, október 24, 2011
Nincs a vilagon szebb es nehezebb feladat embereken segiteni!Ennek az emberseges folyamatnak a hangjat manapsag elnyomja az a tomeg- kommunikacios csatazaj, amelynek akarva-akaratlanul reszese vagyunk!
Peter leveleit ugy foglalom ossze:Szamomra es masoknak is "Egy csepp emberseg"valamit vissza ad a kozosegenek!Szerintem van ertelme az eletunknek,mert vannak meg erto,es erzo lelkek!
Szokas szerint koszonom mindenki neveben,hogy foglalkozik Velunk!Szeretettel.
'
Írta: Szilagyi Edvin Adan, október 24, 2011
Írta: Emi, október 23, 2011
Köszönöm hogy gondolsz rám is mindig!
Az én poharam,,,? hát úgy gondolom félig tele van!
bár nem élek olyan nagyon jó anyagi körülmények között, és és a megoldások naponta kihívást hoznak,,,mégis azt mondom,,,az elégedettséget belül kell megtalálni,és hálát adok mindennap mindenért...mert amit szeretnék ,mindig megkapom...és ebben biztos vagyok...és ezért azt mondom.. nagyon fontos a pozitív gondolkodás...és legfőképp a hit!!az ember képes az álmait megvalósítani,,,ha igaz hit támogatja.. nem könnyű,,de azt mondom... ha képesek vagyunk arra hogy tegyünk valamit azért hogy megvalósuljanak álmaink ,akkor támogatást is kapunk!ezt elmondom,, bár nem tudom hogy más milyen véleménnyel lesz róla, nem tudom:Én minden reggel úgy kezdem a napomat,,még fel sem kelek az ágyból,hogy :Az isteni rend vigyázza életemet nap mint nap,bármibe is kezdek sikerem lesz ,az isteni szeretet körülvesz ,bebúrkol engem.ha figyelmem elterelődne, a jóról, és az építő jellegűről, azonnal visszairányítom mindarra ,ami számomra kellemes és eredményes! Lelki és szellemi mágnesként vonzom magamhoz mindazt ami számomra vonzó és tökéletes...Hiszek abban, hogy minden vágyam beteljesül.problémáimat isten kezébe teszem.és csak a megoldásra öszpontosítok.csodálatos napnak nézek elébe.
voltam érzelmileg padlón...és ha nem gondolkodtam volna pozítívan.. hát már nem tudom hol lennék...
Én bízom abban hogy a hit hegyeket mozgat ...de tenni is kell érte!!működik!!!::)) szép napot mindenkinek!!!